Monday, 11 March 2013

stop thinking out loud


1 comment:

Anonymous said...

Nem tudjuk, ki írta a mondatot a falra, és nem tudjuk, ki ez az asszony. Nem tudjuk, ki járt erre a tegnap, és nem tudjuk, ki fog még erre járni. A véletlen találkozások csak múló árnyékok-e a falon, vagy jelentésteli pillanatok, melyek múlékonyak ugyan, de képesek felvillantani azt, amit akár sorsnak is nevezhetünk. Arcunk mögé zárt gondolataink, melyeket más mond ki helyettünk. Vagy sosem mondja ki senki. Vagy kimondják, és észre sem vesszük... Elhaladunk mellettük, mint a vedlett fal tövében sarjadó koratavaszi fű mellett, sorsunkba zárva... Nem tudjuk...