Friday, 27 January 2012

pig float

8 comments:

f. l. said...

húúú de jó!!! :D

keriatti said...

Melyik a kakukktojás?

Adrian Capusan said...

no, asta se putea intampla numa in 2012, cand incep sa zboare porcii :)

Jirka Trnka said...

And where is the grill?
:)
funny photo, I like

Szabó Szilárd said...

And where is Margarita?

olah laszlo-tibor said...

Pink Floyd -Animals cover reloaded :)

Anonymous said...

Na, itt a repülő disznó, tele jelképpel, humorral, reminiszcenciákkal. Fent már a kommentelők jeleztek is néhányat, hát lássuk, a teljesség igénye nélkül, ami épp eszembe jut...:
- nyilván a Pink Floyd Animals lemezborító, de ebben benne van részükről a nem is burkolt utalás Orwell Állatfarmjára..., a dalokban pedig a disznók nem mások, mint korrupt politikusok és erkölcscsőszök :)
- és hát persze, a Roncsfilm, ahol a grundon tartott disznó a nyócker-es, túlélőkészletüket végérvényesen elveszített szerencsétlen társaság feje felett gázzal felfújva bájosan ellebeg
- és ha már film: Mungiu: Mesék az aranykorból (ki nem talája ki, milyen korszakról van szó!?), ahol az eastern bloc-konyha ablakán robban ki a gázzal titokba elkábított disznó
- és hát a Szilárd említette kérdés: hol van Margarita? Margaritának seprűn kellene repülnie, hogy abszurd módon tegyen igazságot egy képtelen világban, de biztosan nem érkezett meg még Azazello a csodás krémmel (az egyik legszebb jelenet Bulgakov mesternél). Natasának kellene ülnie az ártány hátán... dehát késik a csoda... az ártány persze, bezzeg itt repül... atyavilág, mi lesz velünk...
- és ne hagyjunk ki egy kevésbé helyhez-időhöz kötött áthallást, a lent-fent átjárás groteszk és kegyetlen-jópofa, egyszerre költői és mindennapi esetét: amikor a tündér "szárnyat igéz a malacra, röpteti és kikacagja" a la Weöres.

(Szóljon, akinek még eszébe jut valami, örülnék)

Na, de Tomi képíró mestert se hagyjuk ki, mert több ez a fotó, mint áthallások ürügye: a repülő disznó nem véletlenül érkezett épp ide, ennyi jelentéssel terhelve. Röhögős groteszk (De kit is nevetünk ki, netán épp saját magunkat?), félelmetes abszurd (hát miképp is lehet megérteni ezt a világot?), fejünk felett naponta elhúzó-elbukdácsoló ártány-csoda (mert miben is reménykedhetnénk... hát bár legalább ennyi...).

És akkor még arról nem is szóltam,hogy amikor elszabadult a légben a Plink Floyd-féle malac, a pilótát, aki jelezte a találkozást, alkohol-tesztnek vetették alá. Hát, mondom én, józanul nehéz is...

octopus said...

WTC szeptember 11 :)