Wednesday 12 January 2011

aprovizionare kiosk

10 comments:

Várday Béla said...

Jajj de kemény fotó újra.
A piros csizmára vajon lehet-e cipőkrémet kapni a kioskban?
Sokat gondolkodtam, hogy mit is vezethetnek azon a dróton ami bejut/kijut azon a lyukon...

aeduard said...

Olyan dolgokat ragadsz meg az utóbbi időben, és mutatsz meg nekünk, amiket végül is minden nap látunk, ezért hozzászoktunk, nem tartjuk különösnek. Egy olyan román környezetet, ami általában a nyugati újságok beszámolóinak a hangulatát tükrözi. Nagyon tetszik ez a látásmód és feldolgozás.

Szabó Szilárd said...

A bódé és a tűzfal magában is téma lett volna, de így, a piros csizmákkal .....!

Anonymous said...

one who has a WHY to live, bears nearly every HOW.



daily athens

Mihai Grigorescu said...

Par a fi dupa shopping la Ocna Mures, din barca...

Anonymous said...

A környezet rendkivül sivár, a kép elemkészlete mégis gazdag...ha hajlandók vagyunk számbavenni (hát sajna, itt csak szikár felsorolás lesz, pedig...):
- a szemlélőnek hátat forditó vedlett piszkosszürke házfal (tehát ez itt a negativ tér)
- piszkosra olvadt, szürkült, foltosodott hó (újabb negativba fordult elemek elemek: fehérből fekete, egészből foltdarabok, tisztából mocsok)
-száraz kórók (élőből elpusztult, virágból kóró)
-célszerűtlenül, minden esztétikai és funkcionális meggondolást nelkülöző módon összeálló környezet (házfalak, szögletek, bódé a ház hátsó falához tapadva...ajjaj...)(elrontott környezet)
- drótok és csövek a legabszurdabb módon csak úgy...
- a bódé megérne egy külön misét (valaha valamit árultak benne, gondolom, újságot, most vajon mi van a táblára irva... ugyan, tábla! egy darab karton az "ambalaj"ból)
- és: a két női figura: találnak a tájba, itt a város minuszokból és hiányokból és negativumokból összetákolódott peremén, de mégis ők visznek lendületet (a lépés dinamizmusa, a szoknya lengése)a képbe. Nomádok, örök mozgásban, akik itt, ebben a mozdulatlanságra és pusztulásra itélt peremvilágban rendületlen kitartással róják a sáros vagy poros utakat,keritéseken másznak át, (lásd egy másik képen), koszlott raffiaszatyraik (az anti-trendiség szimbólumai)mindig degeszre tömve a kétségbeesetten fogyasztani vágyó város szemetének túlélőkészletével...
stbstb.....

Anonymous said...

...ja, és hogy ne felejtsem: megint a szembenéző arcok (a jellemző frontalitás). Jövök még, mert sok izgalmas kép van itt...

hajdu tamás said...

varlak :)

kallopeter said...

imádom, hogy ilyen letisztult képeket csinálsz

hajdu tamás said...

megtisztelsz