... És a hosszú lófarokba kötött hajú fiatal nő, mintha mi sem lenne természetesebb, egy pórázra kötött piros műanyag lovacskát húzott maga mellett. Amikor a közelükbe ért, T. szeme elé emelte fényképezőgépét - amit egyébként mindig magánál hordott - , és kattintott. Megmutatta A-nak a fotót, elmélyülten nézegették, majd a tovalépkedő nő után pillantottak. A műanyag lovacska sárga kerekei zörögtek a járdán. Meg sem szólaltak egy darabig, de szokás szerint kitalálták egymás gondolatait. - Mert egyenetlen a járda, töredezett a cementlap - mondta T. - A nő haja festett – jelentette ki A. - A kapu mögött az udvarban a garázsajtók pont olyan szürkék és barnák, mint az én városomban- szólalt meg újból A. - Hogy is szoktad mondani? Kelet-Európa hátsó udvarán - na, ott minden garázsajtó egyforma - mosolygott T. - Igen - felelte A. Mindenütt otthon vagyunk.
(képzelt riport, avagy: mindennapi abszurd)
ReplyDelete... És a hosszú lófarokba kötött hajú fiatal nő, mintha mi sem lenne természetesebb, egy pórázra kötött piros műanyag lovacskát húzott maga mellett. Amikor a közelükbe ért, T. szeme elé emelte fényképezőgépét - amit egyébként mindig magánál hordott - , és kattintott. Megmutatta A-nak a fotót, elmélyülten nézegették, majd a tovalépkedő nő után pillantottak. A műanyag lovacska sárga kerekei zörögtek a járdán. Meg sem szólaltak egy darabig, de szokás szerint kitalálták egymás gondolatait.
- Mert egyenetlen a járda, töredezett a cementlap - mondta T.
- A nő haja festett – jelentette ki A.
- A kapu mögött az udvarban a garázsajtók pont olyan szürkék és barnák, mint az én városomban- szólalt meg újból A.
- Hogy is szoktad mondani? Kelet-Európa hátsó udvarán - na, ott minden garázsajtó egyforma - mosolygott T.
- Igen - felelte A. Mindenütt otthon vagyunk.