Egy kellemes és abszurd térben vagyunk. Hogy miképp kerül a kettő egymás mellé? ez már a kompozíció és a szín- és fényhatások műve. Nézzük, miből is áll össze: - az abszurd hatás: a nyilvános térbe (járda, garázs)került, a privát szférából származó elemek (székek). A székek nyilvánvalóan egy belső térből (szobabútor, fényezett, fa, párnázott ülőke...na jó, az egyiken már nem a sajátja, vagy csak elbillent, de mindenképpen alaposan kibillenve saját magából)lefokozott tárgyak, de őrzik még hasznosságukat, és nem csak emlék-képpen (mintha pl. szemétre lennének dobva). A megőrzött funkcionalitás: azért vannak itt akkurátusan egymás mellett, hogy ülni lehessen rajtuk. Az újrahasznosítás kelet-európai csodáinak egyike -a két székről még: kulturális szimbolikával jól ellátott jelentés, bináris oppozícióba rendezhető :Kicsi - nagy, fekete-fehér, bal-jobb, férfi- nő(és hogy még csavarjunk egyet: a támlák párhuzamos lécei egymásra merőlegesek, alaposan rájátszva a kettősségben (binaritásban) lévő ellentétre (oppozíció) -és a környezet: a könnyen felismerhető, a mindenütt kísértő "kelet-európai hátsó udvar": a lepusztultság, az improvizáltság, az egyéni megtapadási kísérletek valahogymindigsikerülő, mindigleszvalahogy jellegének megjelenítése... törmelék, össze-vissza repedezett, felmart betonfelület, a kétféle garázsajtó, a perszonifikálási törekvések meghatóan primitív és rudimentáris változataiként - és mindezek mellett: a színek-fények-árnyékok meleg összhatása: egy befogadó, barátságos közeg itt a hátsó udvaron. Elrejtőzésre és elfeledtetésre alkalmas egy olyan világ elől, ahol miért is törődnének velünk és a repedezett, mállott felületekkel... de ahol mi mégis itt(hon) vagyunk, a hátsó udvarok lakói, itt leülhetünk és sütkérezhetünk a bágyadt fényfoltban az árnyék és a világ (és a város)peremén...
reggeli surranófény a fáraók trónszékével - átlagon felüli:))
ReplyDeleteKirály :)
ReplyDeleteFények, színek, minden a helyén, de kiknek a helye ez?
ReplyDeleteMicsoda játék a színekkel!
ReplyDeleteEgy kellemes és abszurd térben vagyunk. Hogy miképp kerül a kettő egymás mellé? ez már a kompozíció és a szín- és fényhatások műve. Nézzük, miből is áll össze:
ReplyDelete- az abszurd hatás: a nyilvános térbe (járda, garázs)került, a privát szférából származó elemek (székek). A székek nyilvánvalóan egy belső térből (szobabútor, fényezett, fa, párnázott ülőke...na jó, az egyiken már nem a sajátja, vagy csak elbillent, de mindenképpen alaposan kibillenve saját magából)lefokozott tárgyak, de őrzik még hasznosságukat, és nem csak emlék-képpen (mintha pl. szemétre lennének dobva). A megőrzött funkcionalitás: azért vannak itt akkurátusan egymás mellett, hogy ülni lehessen rajtuk. Az újrahasznosítás kelet-európai csodáinak egyike
-a két székről még: kulturális szimbolikával jól ellátott jelentés, bináris oppozícióba rendezhető :Kicsi - nagy, fekete-fehér, bal-jobb, férfi- nő(és hogy még csavarjunk egyet: a támlák párhuzamos lécei egymásra merőlegesek, alaposan rájátszva a kettősségben (binaritásban) lévő ellentétre (oppozíció)
-és a környezet: a könnyen felismerhető, a mindenütt kísértő "kelet-európai hátsó udvar": a lepusztultság, az improvizáltság, az egyéni megtapadási kísérletek valahogymindigsikerülő, mindigleszvalahogy jellegének megjelenítése... törmelék, össze-vissza repedezett, felmart betonfelület, a kétféle garázsajtó, a perszonifikálási törekvések meghatóan primitív és rudimentáris változataiként
- és mindezek mellett: a színek-fények-árnyékok meleg összhatása: egy befogadó, barátságos közeg itt a hátsó udvaron. Elrejtőzésre és elfeledtetésre alkalmas egy olyan világ elől, ahol miért is törődnének velünk és a repedezett, mállott felületekkel... de ahol mi mégis itt(hon) vagyunk, a hátsó udvarok lakói, itt leülhetünk és sütkérezhetünk a bágyadt fényfoltban az árnyék és a világ (és a város)peremén...
(Kösz az élményt, mester)