tag:blogger.com,1999:blog-7536852468830833749.post562473522149320845..comments2024-03-18T12:57:21.968+02:00Comments on Hajdu Tamás : It's A Traphajdu tamáshttp://www.blogger.com/profile/07025121206223135751noreply@blogger.comBlogger1125tag:blogger.com,1999:blog-7536852468830833749.post-32967257141439477972013-09-10T15:03:07.066+03:002013-09-10T15:03:07.066+03:00Mintha már jártunk volna itt valamikor: évtizedekk...Mintha már jártunk volna itt valamikor: évtizedekkel ezelőtt is és a mester fotóin is. A helyín összetevői és annak elrendeződései egy teljes életvilágot bontanak ki: a szimmetrikusan az ágy közepére helyezett baba (hajasbaba, nem akármilyen), az előkelőségre hajazó üvegszirmú csillár,a csipkefüggöny, a szobabelső homályából felvillanó kombinált szekrény sarka - a valamikori elmaradhatatlan lakberendezési kellékek, melyek ügyetlen merészséggel próbáltak egy kispolgári miliőt teremteni egy arra teljesen alkalmatlan világban. És persze, a baba mögött a homályban a világiság kellékeit finoman a transzcendens felé billentő tárgy: egy feszület... A melegen archaizáló barna tónust egy mézsárga csík szabja ketté: a barna álomszerűséget és ódon hangulatot egy friss napfényes, már-már kacér kanyarulattal. A ragyogó sárga szalag nagyon is evilági, praktikus célokat szolgál, és ugyancsak a múlt relikviái közé tartozik, de íme, hasznossága újrafelfedezőben van. A mézre asszociálni sem volt nagy elrugaszkodás: a kecses, légies tárgy prózai nevén ugyanis: légyfogó. (Halljuk ugye a zümmögést álomba ringató, meleg nyári délutánokon?)Anonymousnoreply@blogger.com